Hogy mikor tal�lt�k fel a diabol�t, nem lehet teljes biztons�ggal megmondani. A t�rt�n�szek azonban egyet�rtenek abban, hogy K�n�ban, abban az orsz�gban ahol legel�szor megjelent kb. 4000 �ve j�tszanak vele. Annak idej�n t�bb elnevez�se is volt. A Han dinasztia kor�ban (i.e. 206 k�r�l) pl. KOVEN-GEN volt a neve, aminek a jelent�se: " A bambusz ny�l�sait s�poltatni." K�n�ban ma is bambuszb�l k�sz�l a diabol�, s az oldalain ny�l�sok tal�lhat�k. A p�rgetty� s�pol, am�g forgatj�k. Az angolok �s a franci�k misszion�rius �tjaikr�l, �s politikai exped�ci�ikr�l vitt�k ezt a k�l�n�s t�rgyat K�n�b�l haza. Egy ismeretlen tud�st�l sz�rmazik a "Diabolo" elnevez�s. Eredetileg DIABOLLO volt. A sz� g�r�g eredet�, jelent�se: "�tdobni", dia=�t bollo=dobni, haj�tani. Franciaorsz�gban kezdett�l fogva igen kedvelt volt ez a j�t�k, annyira, hogy a PAUMES-j�t�knak (a tenisz �se) komoly konkurenci�t jelentett. 1810 ut�n Diabolo-klubok ny�ltak P�rizsban, s Franciaorsz�g-szerte rendeztek versenyeket. Az elit k�r�ben sikk volt diabol�zni. III. Nap�leon udvar�ban massz�v f�b�l k�sz�lt diabol�kat haszn�ltak. 1906-ban a francia Gustave Phillippant k�t f�m f�lg�mbb�l k�sz�tett diabol�t, amit r�gi kerekek gumij�val vont be. �gy keletkezett a diabol� ma ismert form�ja, s megindult a diabol� sikerhadj�rata Franciaorsz�g ut�n Angli�ban is, ahol szint�n sok szerelmese lett. A sok �rtekez�s, s a sz�mtalan k�peslap, melyeket a diabol�nak szenteltek arr�l �rulkodnak, hogy a XX. sz�zad elej�re elterjedt, ugyan az I. vil�gh�bor� alatt "szeretetts�ge" al�bbhagyott, s egy id� ut�n csak a Variet�-sz�nh�zakban tal�lkozunk vele. Csak a 80-as �vekben t�r vissza , h�la az �j gy�rt�si elj�r�soknak, �s anyagoknak, melyek a gy�rt�sban nagyobb precizit�st tesznek lehetov�. Mai form�j�ban a diabol� egy fantasztikus j�t�k, amely �gyess�get �s fant�zi�t k�v�n, amit azonban b�rki k�nnyen elsaj�t�that.